10 + 1 tervezési hiba, ami derékba töri a megvalósítást, a teremtést.

Decemberben, januárban, tavasszal, ősszel, tizmilliószoros napokon és még ki tudja hány alkalommal terveket és fogadalmakat mormolnak az emberek magukban, dühöngve az elmúlt éven, álmodozva az újról.

85%-uk már az elején, tervezései után néhány nappal, órával, héttel feladja, vagyis a tervek, változások döntő többsége eddig bírta …

Még ha sokan úgy gondolják is, hogy ez nem igaz, gondolati szinten elképzelhető, hogy nem, de legbelül elveszett hitünk, bekapcsoltak az “á úgyse sikerül nekem, áá nem rajtam múlik, majd ha az Égiek is úgy látják, ááá biztos nem ez a sorsom, más a karmám, ááá nehéz, ááá minek” programok.

Tervezni kell, de nem mindegy, milyen tervet készítünk, és hogyan érezzük magunkat a tervezés alatt.

Ezek a leggyakoribb hibák a tervekkel kapcsolatban, ezek az okai, hogy a tervet nem tudod végigvinni:

  1. Hirtelen felindulásból születnek tervek, nagyjából, mint a bántó szavak egy vita közben. lelohadunk, és már el is felejtjük a szavakat, de az érzelmi lenyomatuk (a vita hevében a bántás az érzelmi lenyomat, az elfelejtett terveknél pedig a “soha nem tudom megcsinálni” érzés.)
  2. Túl sok tervet rakunk magunk elé. Olyan ez, mint amikor egy termet egyszerre három csapatnak ígérsz oda, vagy a hotelok túlfoglalják magukat. Hangzavar a vége, és dühös vendégek.
  3. Túl merev tervet készítesz, amit egyszerűen nem lehet betartani, ha jön egy betegség, vagy az egyik projekt hosszabb időt vesz igénybe. Hallottál már a házépítés pénzügyi és tervezési alapszabályáról? Kétszer annyi ideig fog tartani, és kétszer annyiba fog kerülni. Persze ez sem igaz mindenhol, de egyszerűen kell némi rugalmasság. Ugyanez a szabály érvényes az érzelmi témájú céloknál is!
  4. Nagyon gyakori hiba újabban bizonyos csoportokban, hogy egyáltalán nem akarnak tervezni, mondván, hogy majd visz az áramlás, majd megérzem, mit kell tenni. Való igaz, hogy áramlattal szembe menni nem érdemes, de akinek nincs terve, nincs fókusza sem. Nem tudja, melyik áramlat a jó neki… Mert abból is több van ám. Nem beszélve a tengerészek alapszabályáról, miszerint annak, aki nem tudja, merre menjen, egyik szél sem jó.
  5. Csak a sürgős, vagyis határidős dolgokat belevenni a tervbe (ezek valójában az elintézendők listáját kell hogy gyarapítsák) hatalmas hiba. Talán a legnagyobb. Mert pont azok az életünket megváltoztató dolgok, legyen tanulás, kirándulás vagy éppen feltöltődés, amik így kimaradnak. A fontos és a sürgős feladatok felismerése és a fontosak nevesítése a legmélyebb változást hozta azok életében, akikkel a múltban erről beszélgettem.
  6. Ha nem érzel lelkesedést a céljaid iránt, az olyan, mintha más tűzte volna ki azokat. Szüleid, tanáraid, a munkahelyed (igen, ez egyébként így szokott lenni, sokszor és sokáig mások terveit kellett megvalósítanunk, de ha már felnőttél, ideje váltani) Más tervét megvalósítani olyan, mintha belesodródtál volna, és talán már előre utálod azokat tudat alatt…. Mi lehet a sorsuk? Teszed, de rabszolgaként? Vagy fellázadsz ellenük?
  7. A célokhoz sok érzelem kapcsolódik, sokszor, vagyis az el nem ért célokhoz szinte mindig a csalódás érzése. Ez aláássa az önbizalmat, így lehet hogy már célokkal sem akarsz többé foglalkozni…. El kell engedni a csalódottságot is az új tervek készítése előtt. Voltaképpen el kell engedni az egész elmúlt egy évet. Ha nem így teszel, kísérteni fognak a múlt árnyai, rossz érzetekkel.
  8. CSAK a teendőket, CSAK a kötelezőket tervezed bele, és nem foglalkozol azzal, ami jóérzést, örömet, feltöltődést okoz. Vagyis hiányoznak a hobbival, igazi mélyről való hivatással, a szabadidővel, kreatív cselekedetekkel kapcsolatos tervek – kiégést okoz, és elkedvetlenedést a tervektől…
  9. Aztán ott van az a hiba, hogy megcsináljuk a terveket, és többet rá sem nézünk. Ügyesen kell ahhoz csoportosítani, kiírni, vagyis emlékeztetni magunkat azokra a tervpontokra.
  10. Persze a legeslegnagyobb hiba még mindig az,  hogy nem is gondoljuk komolyan, ha már készítünk tervet. Csak gondoljunk bele. Szüleink sem gondolták komolyan, amikor ilyeneket mondtak nekünk “mindig meg kell tenned” vagy “soha nem vagy ügyes” – ugye mélyre ment akkor? Mind le kell számolnunk azzal, hogy az adott szó, jelen esetben önmagunknak, nem igaz, nem betartandó. Amit mások hibáztak velünk szemben, az az ő dolguk. De nekünk most kell felvennünk a kesztyűt, felvállalni a felelősséget, és betartani adott szavunkat.
  11. És még ha mindezt be is tartottuk, a legnagyobb ellenerőről még nem beszéltünk: az ÖNISMERET. Sokan vannak akik belefognak, belekapnak tervekbe célokba, de valójában olyan dolgokhoz ragaszkodnak amihez nincs elég képzettségük, felkészültségük, képességük. Legyünk őszinték magunkkal és ha nem vagyunk top modellek, ne akarjuk top model társat, ha nem végeztünk orvosi egyetemet ne reménykedjünk egy zsíros állásban egy magánklinkán. Ezek csak példák, ne értse senki szó szerint mindössze a realitás érzékelésre próbálok célozni, és arra ha nem vagyunk Hamupipőkék hiába várjuk a herceget. Tenni kell érte. Mint mindenért.

Nőjjünk fel a célhoz. És akkor elérhetjük..!!

És persze készíteni egy betartható tervet..!!

 

 

1-beavat-001

Ez is érdekelhet...