Belső fejlődésünk mágikus alapja

Nem, ez neked sincs még meg. Pingálhatjuk az önmagunkról alkotott képet különböző okkult tudományok, elcsépelt imádságok jelentéktelen vagy veszélyesebb árnyalataival, de a tény az, hogy életünk hajójának kormányát nem tartjuk biztos kézzel .

 Próbálkozunk, hibázunk, kesergünk, majd “aha” élményeink varázslataitól bájoltan hisszük az aktuális igazságot, amely addig tart, amíg be nem bizonyosodik, hogy ez a felismerés sem védett meg a nekünk kijáró tapasztalástól.
Dante Isteni színjátékában a Pokol kapuján ez a felirat áll:

Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel
“Én rajtam jutsz a kínnal telt hazába, én rajtam át oda, hol nincs vigasság,
rajtam a kárhozott nép városába. Nagy Alkotóm vezette az igazság;
Isten Hatalma emelt égi kénnyel, az ős Szeretet és a fő Okosság.
Én nem vagyok egykorú semmi lénnyel, csupán örökkel; s én örökkön állok.
Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel”

A bukásunk oka, hogy eme felirat láttán megtorpanunk. Lényünk legbensőbb szentélyéből érkező halk suttogást elnyomjuk. Beatrice – ébredező lelkünk hangja – hiába szólít, unszol minket újra meg újra, visszafordulunk a húsos fazekakhoz.
Az első finom falatokkal eltelve azonban újra megérint minket egy megmagyarázhatatlan érzés… ”Nem ez az, nem ezt keresem.”, és felmerül a kérdés: “Mit keresek itt?”

Nem véletlen, hogy ugyanazon kérdések fogalmazódnak meg minden kereső emberben, kortól, nemtől, foglalkozástól függetlenül, éljen ő akárhol a Földön.

522027_373267006050251_134178104_n


Ki vagyok? Honnan jöttem? Hová tartok?Válaszokat keresünk, nyugtalanul. A misztikus típus vallásos irányba, az okkult az ezoterikus tudományok irányába indul. Attól függően, hogy a szív vagy a tudat lett érzékeny a magasabb erők hívó hatásaira.Megnyugodhatunk az aktuális féligazságok hintaszékében, békésen bóbiskolva a megérkezettség érzésével és a biztonság takarói alatt, de az ébredés mindig kínos élmény.

A hinta évezredek óta tart… Életek megszámlálhatatlan sora van mögöttünk.
Amikor eljön az ébredezés ideje, akkor már bizonyos, hogy túl vagyunk sok mindenen.

Egyre több a bakancslistánkon kipipált tételek száma. Korunk jellegzetessége, hogy a lelkeknek már nem lehet túl sokáig itt az anyagi világban időzni. A Vízöntő közeleg, és benne van a Szaturnusz kapuja, az időből az örökkévalóságba vezető kapu, amelyen át kell haladjunk.

Az igazságra vágyakozó lélekhez megérkeznek az őt segítő benyomások, sugallatok.
Nem, ez nem guruk kiváltsága. Nem, ez nem papok privilégiuma. Ez az igazságra vágyakozó lelkeket vezető szellem. Arra az igazságra, mely értelmet ad életünknek, és olyan válaszokat ad a feltett kérdéseinkre, amelyek a belső nyugtalanságot belső békévé alakítják.

Így vagy úgy, de ismerjük a hozzá vezető utat. Toporogtunk már rajta jó párszor. Kettőt előre, egyet hátra, majd egyet előre és sokat hátra… Míg lélekerőinket mozgósítani képesek vagyunk, újra és újra nekirugaszkodunk.

Mivel nincs meg az igazsághoz vezető ösvény bejárásához szükséges mágikus alap, újra és újra el is bukunk, mert a dicsőség magaslataihoz a pokol kapuján át vezet az út.

De már a gondolattól is a félelem, mint félelmetes szörnyeteg tör ránk. Meghatározhatatlan irányból egyszer csak áthatja zsigereinket és feledtetve szent küldetésünk, visszazavar a húsos fazekakhoz.
Még akkor is, ha azok üresek, vagy ha odakozmált bennük az étel, vagy rágós a mócsing. Ismerjük, tudjuk, elviseljük, mert ilyenkor úgy érezzük: a félelemnél minden jobb.
De aztán kezdődik minden elölről. Nyugtalanság, keresés, kérdések, ösvény, az igazság utáni vágyakozás. De ez még mind kevés.

BeatriceHiányzik Beatrice. Hiányzik a belső vezető. ”Bennünk az a leghalkabb hang”, ahogy Hamvas Béla írja. No nem. Nem azért hiányzik, mert ne volna bármelyik pillanatban elérhető, hangja meghallható.

Azért hiányzik, mert az én-rögeszménk túlharsogja a hangját és elüldözi őt.
Úgy véljük a történet az egónkról szól, de nem. Nem xy úr vagy asszony az, akinek a főszerepet osztották. Még akkor sem, ha doktori cím, jeles pecsét, érem, elismerés, rang, címer, tulajdon, vagyon vagy birtok tulajdonosa. Még akkor sem, ha hatalma van hegyeket mozdítani. Még akkor sem, ha jósága előtt a gonoszság bokázik, mint a huszár ló.

Megkülönböztető képesség

Különbséget kell tennünk a személyiségünk képességei, a tudatunk, és az egónk között. Mert mód van arra, hogy átadjuk a vezetést. Csak le kell mondanunk az én-rögeszménkről. A húsosfazekak főszakácsáról. Képességeinket oda kell tudjuk ajándékozni.

S amikor így, szükségből született alázattal lépünk be belső szentélyünkbe tudunk szólni hozzá:

“Erénynek hölgye, kinek egy erényed teszi, hogy fajunk felülmulja minden tartalmát az ég legszűkebb körének, parancsod olyan gyönyörnek tekintem, hogy itt későnek tetszenék a kész;
szükség arról többet beszélni nincsen.
De mondd, hogyan lehet, hogy mitse félsz, e mély középpontig onnan leszállni,
ahova vágyad égve visszanéz?”

Akkor a felébredő lélek válaszol majd… S megértjük, hogy csak neki van hatalma átvezetni minket a pokol tornácain.

“Mert oly buzgón látszol tudásra várni, elmondom hát« – felelte – »
nem titok, miért nem félek onnan idejárni.
Félni csak oly dolgoktól lehet ok, amelyeknek hatalmából baj érhet; másoktól nem, mert ártalmatlanok. Engem az Isten, Övé a dicséret, úgy alkotott, hogy kínotok nem érzem, és lángotok hozzám közel se férhet.”

 

A lélek emlékezeteAmint valóban képesek vagyunk átadni magunkat a lélek vezetésének, amikor már nem akarunk mást, az ösvényünkön haladva egy tisztulási, majd átalakulási folyamat indul meg.

Ez nem jelent mást, mint hogy az értelem, az akarat, az érzés és a cselekedet valódi hajtóereje már nem az én-tudat, nem az önzés, nem a birtokvágy, vagy az ösztönerők, hanem az a lényünk legmélyéről szóló intuitív isnpiráció, amelyet ősemlékezésnek nevezünk.

A lélek emlékszik az eredeti isteni hazára. Emlékszik, honnan jött ebbe a világba. Ismeri a hazafelé vezető utat. A történet róla szól.

Az utad érjen jó véget!

 

A /dőlt betűvel írt/ idézetek Dante Alighieri Isteni színjáték című elbeszélő költeményéből valók, Babits Mihály fordításában.
Árvai Péter írása
Forrás: Harmonet

You may also like...